29. Fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a fejezetet :) Remélem tetszeni fog. Mivel a barátnőmmel nagyon a szívünkhöz nőtt ez a történet már a következő fejezet is készen van :D Jó olvasást! :)
Puszi, Trixi

(Nellie)

A szobámban ültem, miközben egy fáradt sóhaj hagyta el ajkaimat. Homlokráncolva néztem, ahogy Josh a szekrényem és az ágyam között ugrál miközben különböző fajta ruhákat szór bele egy táskába. Josh egy pillanatra megállt a mozdulatban majd rám nézett és elmosolyodott majd rám kacsintott. Ez akaratlanul is egy mosolyt varázsolt arcomra. Lehetetlen volt a közelében szomorúnak lennie az embernek. Mindig megtalálta a módját, hogy felvidítson. Felálltam és mögé sétáltam majd átkaroltam a derekát. Josh mindent abbahagyott egy pillanatra és a kezeit az én derekán nyugvó kezemre simította. Megfordult ölelésemben és rám nézett. Olyan szemekkel, hogy mellkasom hevesen hullámzott szívem pedig majd ki ugrott a helyéről. 

-           - Nem tudsz meggyőzni Kicsim! – suttogta és egy puszit nyomott az orromra, majd újra a szekrény felé fordult és megfogott egy lenge hófehér nyári ruhát, ami kimondottan a kedvencem volt.

-           - Segíthetnék pakolni, ha megmondanád hova viszel! – osztottam meg vele is a gondolataimat ő azonban csak legyintett. A ruhához fogott még legalább két fürdőruhát és a táskába pakolta őket, majd behúzta a cipzárt.

-           - Akkor oda a meglepetés! – nézett rám mosolyogva és elém lépett. – Megmondtad, hogy beleegyezel, hogy egy hétvégére elraboljalak. – meg akartam szólalni, de ő ujjait az ajkaimra helyezte – Csak te és én. Egy egész hétvégén át. Nincs vita. Anyukád is beleegyezett és szerinte nagyon fog neked tetszeni. – karolt át én pedig engedékenyen simultam kajai közé.

-           - Türelmes vagyok, ezt a néhány órát kibírom. Amúgy is ránk fér a pihenés! – néztem rá ő pedig bólintott.

-           - Na, látod! – hajolt közelebb majd megcsókolt. Ajkai finoman becézgették az enyémet én pedig teljesen hozzá simultam.

-           - Gyere, indulnunk kell! – fogta meg a kezem a másikkal pedig felkapta a táskám és a szobám ajtaja felé húzott. Engedelmesen követtem miközben halványan elmosolyodtam. A lépcső alján anya és Bessie várt minket. Anya megölelt és egy sejtelmes mosolyt intézett szerelmem felé. Inkább rá sem kérdeztem.

-           - Haragszom rád, amiért engem sem avattál be! – nézett Bessie Josh-ra, aki csak vigyorgott, majd magához ölelt – Anyából úgyis kiszedem! Neked meg amúgy is mindent el kell mesélned! – nézett rám én pedig csak kacagva bólogattam. 

Miután elköszöntünk Josh a kocsija felé irányított. Legjobb tudomásom szerint nem kocsival megyünk. Amíg Josh betette a bőröndöm addig én beszálltam. Josh is hamar beült mellém és mosolyogva indított. Kezei az enyémet keresték, majd mikor rátaláltak összekulcsolta ujjainkat. Mosolyogva hajtottam a fejem a vállára. Elég hamar kiértünk a városból. Kivételesen most nem a tájat figyeltem, hanem az utat. Ezt Josh is észrevehette, mert csak mosolyogva megcsóválta a fejét. Amennyire emlékszem Seattle felé mentünk. Itt voltunk bulizni is. 

Nem lepődtem meg mikor a reptér előtt parkolt le. Kiszálltam a szél pedig belekapott a hajamba. Egy rövid farmergatyát viseltem, és egy fehér toppot, egy apró balett cipővel. Josh szerint oda ahova megyünk így is nagyon meleg lesz, az úton pedig nem fogok fázni. Josh-ra néztem, aki épp a két bőröndöt vette a csomagtartóból, majd megfogta őket és húzni kezdte maga után. A kocsit lezárta és befelé indult. Mellé szegődtem és egyik bőröndöt átvettem tőle, így nyugodtan át tudott karolni. Egy puszit hintett a fejem tetejére, én pedig mélyen belélegeztem illatát. A repülőtéren tömeg volt. Emberek voltak mindenfelé. Az emberek néha erőszakos hangja bekúszott a fülembe és automatikusan préseltem közelebb magam kedvesemhez, aki tudatosan indult meg valamerre. Csak szerintem rossz irányba. 

Szemöldök ráncolva indultam utána. Az információs pult előtt váltott pár szót az ott lévő lánnyal, majd mosollyal az arcán mutatott egy ajtóra. Ha repülővel megyünk, akkor nem kéne leadni a bőröndöket és becsekkolni? Mert Josh most nem ezeket csinálta. Inkább megragadta a kezem és benyitott az ajtón. Felemelte a bőröndöket és maga elé terelt. Bizonytalanul lépdeltem a lépcsőn felfelé. Ha felnéztem nem láttam mást csak lépcsőt. Végül ismét egy ajtó előtt álltunk meg, amit kinyitottam és elámultam, ahogy kiléptem a tetőtérre. Egy helikoptert láttam magam előtt én pedig elmosolyodtam. Josh előre ment és váltott pár szót egy emberrel, aki szerintem a pilóta volt. A csomagjaink eltűntek, Josh pedig felém nyújtotta a kezét. 

Mellé léptem és ujjaimat az övé közé csúsztattam. Josh segített beszállni és néhány pillanattal később indultunk is. A helikopter felemelkedett én pedig Josh mellé csúsztam, aki karjait a testem köré fonta és egy csókot nyomott az arcomra, majd az apró ablakra mutatott. Izgatottan néztem ki rajta és elámultam. Teljesen más élményt nyújtott, mint egy repülőgép. Kezeimet Josh karjaira helyeztem és mosolyogva néztem ki egész úton az ablakon. A világ hirtelen olyan picinek tűnt, én pedig hercegnőnek éreztem magam. Ahogy Josh mellett mindig. Ő érezteti velem, azt, amit más nem tud. Hogy igen is fontos vagyok valakinek. Hogy igen is számítok. Mellette olyat kapok, amire mindig is vágytam. A szerelmét különböző módokon fejezi ki, de mindig tudja mi a legtökéletesebb. 

Ezért döntöttünk úgy, hogy három napra magunk mögött hagyunk mindent és elmenekülünk valahova a világ elől. Én már amúgy is kezdtem egyre feszültebb lenni, az iskolai légkör miatt. Ma is Jacob tekintetét egész nap magamon éreztem, ami már nagyon kezdett zavarni. Ráadásul Josh is észrevette, hogy valami nem stimmel. Mikor rákérdezett kitérő választ adtam és inkább könyörögtem, hogy vigyen el valahova, és szabadítson meg a mindennapi gondoktól. Ő pedig a lehető leghamarabb meg is tette. Bár az egész utazás meglepetés és fogalmam sincs hova visz, de az, hogy vele lehetek, mindennel felér és semmi másra nincs is szükségem. Egy faházban is ellenék életem végig, ha azt az időt vele tölthetem el. 

A dolgok akkor kezdtek komplikáltabbá válni, mikor azon a bizonyos bulin, ahova a barátaimmal mentünk a la push-i fiúk is felbukkantak. Josh-sal élveztem minden percét, de mikor megjelentek mintha egy rémálomba csöppentem volna. Josh jelenlétét, már nem tudtam annyira élvezni, már nem lehettem annyira felszabadult, és nem tudtam elengedni magam. Ezt csak tetőzte, mikor Jake elvitt táncolni. Azóta sem emlékszem azokra a percekre. Egyszerűen csak átkoztam a perceket, átkoztam a forró érintését a derekamon, és minden érzést, amit kiváltott belőlem. Így Josh-t megkérve inkább gyorsan elmentünk. Azóta is keresi a furcsa viselkedésem okát, én pedig hálát adok amiért Jake a suliban békén hagy. Reméltem, hogy így is fog maradni. Nincs szükségem a konfliktusra. 

Egy sóhaj tört fel belőlem, Josh pedig megsimogatta az arcom. Felé fordultam és egy csókot leheltem ajkaira. Kinéztem az ablakon. Meglepetten vettem észre, hogy a nappal éjszakába fordult. Alattunk sziporkáztak a város fényei, én pedig kezemet az ablakra vezettem és úgy néztem lefelé. Először fogalmam sem lehetett hol vagyunk. Nyilván nem a közelbe jöttünk. Aztán megláttam a Golden Gate hidat, és rögtön rájöttem. Hitetlenkedve néztem Josh-ra, akinek ajkain sejtelmes mosoly ült. Még mindig. Akkor nem ennyi lenne a meglepetés. Hogy lehetne ennél nagyobb. Hiszen elhozott San Franciscóba. Fejem visszafordítottam az ablak felé és újra kinéztem rajta. A város gyönyörű volt éjszaka. Megannyi fény sziporkázását láttam, a híres épületek az égbe magasodtak, és még most is minden olyan parányinak tűnt. Hihetetlen boldogság áradt szét bennem. Annyira szerettem. Hihetetlen volt így érezni valaki iránt. 

Josh néhány mondatot intézett a pilóta felé, aki bólintott majd megfordította a gépet. Mosolyogva dőltem Josh mellkasának, aki még most is ölelve tartott kezei között. Kacagva néztem rá, ő pedig ajkaimra hajolva megcsókolt. Kezemet a kulcscsontjához vezettem és úgy csókoltam tovább. Akárhova is fog vinni, sejtettem, hogy erre az utazásra örökre emlékezni fogok majd. Néhány pillanattal később mikor elhajoltam tőle észrevettem, hogy ereszkedünk. Vagyis tényleg San Franciscóba jöttünk. Az egyik reptér tetején landolhattunk, Josh megköszönte az utat, és mikor már a propellerek is leálltak kiszálltunk a gépből, Josh megához vette a csomagjainkat és céltudatosan vezetett előre. 

Az éjszaka kellemesen meleg volt, egyáltalán nem fáztam. Sőt, egyenesen jól esett a kellemes lenge szellő, ami belekapott a hajamba és a testem simogatta. Josh mellém lépett és húzni kezdett valamerre. Visszaértünk az épületbe, ahol nagyobb tömeg volt. Josh-hoz simultam ő pedig látszólag keresett valakit a tömegben. Végül egy középidős emberhez lépett oda, aki kezet fogott kedvesemmel, majd a tekintetét végigfutatta rajtam. Josh átkarolta a derekam és mondta, hogy akár indulhatnánk is. Hangja kimért volt és parancsoló is egyben. Nyugtatóan simítottam végig a karján. A férfi csak bólintott és átvette tőlünk a csomagokat. Odakint egy Audi mellett álltunk meg, és amíg a sofőrünk eltette a csomagokat, addig Josh kinyitotta nekem az ajtót, majd becsúszott mellém a hátsó ülésre. Ujjainkat összekulcsolta és állát a fejemre támasztotta, másik karjával pedig átölelt. Nyugodtan feküdtem karjai között. Mindketten az elsuhanó tájat kémleltük. Biztonságban éreztem magam a karjai között és számomra már ez is a kiérdemelt boldogság volt. 

Körülbelül fél óra kocsikázás után egy kikötőben álltunk meg. A csomagokat kivették az autóból én addig a tájban gyönyörködtem. A cipőm alatt deszkából épített út futott végig, egészen a kikötő végéig. Josh még egyszer kezet fogott az emberrel majd intézett hozzá még egy-két mondatot, az ember Josh mellett rám nézett majd bólintott és beszállt az autóba majd elhajtott. Josh mellém lépett és átölelte a derekam. Ajkaira hajoltam és megcsókoltam. Káprázatos volt az egész helyzet. Itt álltunk a csillagos ég alatt, a sötétben, egymást ölelve, távol mindentől és mindenkitől. Josh átölelte a derekam és a csomagokat magunk után húzva vezetett valamerre. A hajók egymás mellett sorakoztak fel. Josh megállt egy előtt én pedig meglepetten néztem rá. 

Josh elengedte a kezem és felszállt a hajóra a csomagokat feltéve a hajóra. Csillogó szemekkel néztem rá. Josh felém fordult és a kezét felém nyújtotta. Bizonytalan lépéseket tettem a hajó felé, majd lassan sétáltam fel rá, és kezeim rögtön Josh ujjaira kulcsolódtak. Ő magához rántott és átölelve csókolt meg. Kezeimet a nyaka köré fontam és úgy mélyítettem el csókunkat. Josh ellépett tőlem majd vezetőfülkéhez lépett. A motor felzúgott és Josh a nyílt óceán felé indult. Mögé léptem és átkaroltam a derekát. Állam a vállára helyeztem és csak néztem az elém táruló látványt. Szinte ittam a természet ezen csodáját, és hálát adhattam amiért Josh-sal lehetek itt. Josh túlszárnyalta minden várakozásomat. A víz felszíne csillogott, és visszatükrözte a hold ezüstös fényét. Nem tudtam Josh, hogy tud tájékozódni, de látszólag nem volt problémája vele. 

Végül a nyílt óceán kellős közepén leállította a motort és szembe fordított magával. A szél belekapott a hajamba és kellemesen borzongtam meg. Josh karjai körém fonódtak és közelebb hajolt hozzám. Lehelete cirógatta az arcom, orrával végigsimított arcom egyik felén, én pedig lehunyt szemmel élveztem. Végül ajkaim kutakodva keresték meg az övét és egy érzéki csókot leheltem rájuk. Josh közelebb húzott magához és mielőtt elmélyíthette volna csókunkat áttért a nyakam csókolgatására. Kezeim a nyakában pihentek és elnyíló ajkakkal élveztem finom érintését. A vágy hirtelen lobbant fel bennem és pedig átadtam magam neki. Josh elhajolt tőlem mikor levegőre volt szükségünk és homlokát az enyémnek támasztotta, majd apró puszikkal hintette be az arcom. Megfogta a kezem és a hajó kabin felé kezdett húzni. Előre engedett és a csomagokat megfogva nyitotta ki a kabin ajtaját. 

Ahogy ki tudtam venni négy személy fért el ezen a hajón, ha több napra mentek ki a vízre. Volt egy kisebb rész, ahol tudtunk főzni, és ennivalót készíteni, előtte pedig egy beépített kanapé, amit szerintem ki lehetett húzni. Gyönyörű krém színe tökéletes összhangban volt a hófehér színnel, ami a hajó többi részén uralkodott. Akár kívülről vagy belülről néztük. A hajó orrában egy kabint volt, amit egy faajtó takart el előlünk. Josh kitárta az ajtót, és belépett a kabinba, a bőröndöket pedig a helyiség közepére helyezte és felém fordult, a reakciómat várva. Egy kétszemélyes franciaágy hevert előttem, a kabin két oldalán egy-egy apró ablakkal, amik az óceánra néztek. 

Josh elé léptem és karjaimat a nyaka köré fonva megcsókoltam. Josh előrébb tolt majd az ajtót becsapva megfordított. Lesimítottam róla az ingét, válaszul pedig szinte hangtalanul estek a földre a ruhadarabjaim. Fehérneműben közelítettünk az ágy felé, Josh karjai egy pillanatra sem engedtek el, én pedig kifulladásig csókoltam. Ölelkezve feküdtünk az ágyon. Sóhajaink egymásba fonódtak, egymásba kapaszkodtunk, csókjaink érzelmesek és követelőzőek voltak. Szavak sem voltak arra, amit iránta éreztem. A világ legcsodálatosabb dolga volt mellette elaludni. Josh mellkasa a hátamnak feszült miközben átölelt, így ért el mindkettőnket az álom, és repített egy másik világba. 

Ferdén sütött be a reggeli napfény a kis ablakon keresztül. Álmosan nyitogattam a szemeimet. Josh karjait megérezve magam körül visszacsuktam a szemeimet és mosolyogva nyomtam hátam jobban szerelmem mellkasának. Ő csak morogva húzott közelebb magához és hajamba temette arcát. Mosolyogva fordultam meg a karjai között és nyomtam egy csókot ajkaira. Josh kinyitotta a szemeit, és még kissé ködös tekintettel nézett vissza rám. Elmosolyodott és magához húzott. Mellkasába fúrtam az arcom és hagytam, hogy a reggeli fáradság tovaszálljon. 

Jó fél órával később öltözködtünk a kabinban. Valami ruhát kerestem magamnak. Végül egy fürdőruhát vettem fel, kék alapon barna tigris mintásat. A mell részén apró gyöngyök futottak fel, ez képezte a pántot is. Erre pedig egy fehér hosszú ujjú felsőt húztam, ami a mellemig ért le, mert ott meg volt csomózva. És egy kék szoknyát. Josh már a reggelit készítette elő. Leültem a kanapéra Josh pedig két tányért helyezett elém, majd mellém csúszott. A kedvenc zöldségeim sorakoztak fel előttem, amik különböző színekben pompáztak. Egymást etettük, Josh mosolyogva adagolta a számba az ételt én pedig néha már kacagva hajoltam el előle. Ujjam közé vettem egy szelet paradicsomot és Josh ajkai felé tartottam, aki rögtön bekapta. Méltatlankodva kaptam el a kezem, azonban az ajkaimra fonódó ajaki megakadályoztak abban, hogy hangot adjak a felháborodásomnak. 

-           - Rendben, te elpakolsz, én pedig elmosogatok! – jelentette ki Josh és kimászott mellőlem. Kezem a szám elé kaptam, de egy apró kuncogás így is kicsúszott ajkaim közül. Josh kérdőn fordult meg és nézett rám. – Mi ilyen vicces Kicsim? – kérdezte és az üres tányérokat a mosogatóba helyezte.

-           - Semmi. – vigyorogtam – Csak kicsit furcsa, hogy te mosogatsz. A végén még kiderül, hogy kész konyhatündér vagy. – néztem rá csillogó szemekkel, ő pedig vigyorogva fordult meg.

-           - Pedig, akár hiszed akár nem, igenis szeretem a rendet. És nem jelent nehézséget, hogy elmosogassak. – nézett rám miközben összefonta karjait a mellkasa előtt. Felnevettem és úgy néztem rá.

-           - Alig várom, hogy lássalak köténykében. – cukkoltam, neki pedig egy pillanatra csodálkozás futott át arcán. Majd felém indult.

-           - Te! – felháborodott hangját hallottam, ami összevegyült az én kacagásommal. Nevetve menekültem előle, azonban nem jutottam messzire. Josh a derekamnál fogva emelt fel, majd pörgetett meg a levegőben. A szél belekapott a hajamba, Josh kezét arcomra vezette és megcsókolt. Kezemmel közelebb húztam magamhoz és élveztem ajkaink játékát. Elhajoltam tőle és csillogó szemekkel néztem rá. Josh csak megcsóválta a fejét, majd megfordított. Elámultam. A nap épp akkor kezdett csak feltűnni a horizonton. Gyönyörű látvány volt, ahogy a narancssárgás fény megcsillant a víz felszínén. Ezüstösen csillogott a víz felszíne én pedig kicsit eltátottam a számat. Josh egy csókot nyomott az arcomra majd ellépett mellőlem.

-           - Ez gyönyörű! – suttogtam, még mindig a hatása alatt voltam a látványnak. Josh mosolyogva nézett rám.

-           - Ez csak a kezdet. Ez lesz életed legszebb két napja! – ígérte én pedig egy puszit nyomtam ajkaira majd visszasétáltam a kabinba. Ismertem annyira, hogy tudtam, mindig betartja az ígéreteit.

A nap magasan ragyogott az égen. A napsugarak égették a bőröm, és ha nem lettem volna vízben talán elviselhetetlen lett volna. A testemen vízcseppek gyöngyöztek, amit a napfény gyémánt színekben világított meg. Lágyan keringtem a víz felszínén, majd egyszer csak a víz alatt találtam magam. A bokám fonódó ujjakból rögtön rájöttem ki az. Mellkasom kidomborítottam, ahogy újra a víz felszínén voltunk. Josh nyakát öleltem át, és úgy csókoltam meg. Felsőteste az enyémnek préselődött. Együtt keringtünk a víz felszínén nem csinálva semmit csak csókolva és ölelve a másikat. Együtt búvárkodtunk és fedeztük fel a mélység titkait. Varázslatos volt a korallok között elúszni, látni a színes halakat különböző tengeri élőlényeket. Egy másik világba repített minket, én pedig kisgyerek módjára mindent csillogó szemekkel tanulmányoztam. Imádtam a tengert és az ottani élővilágot. És ezt Josh is tudta. Nyilván direkt intézte így ezt az utat, és ennél nagyobb ajándékot nem is adhatott volna. A legjobb utazás.

Gyerekkoromban tengerbiológus akartam lenni. Imádtam a vizet és az abban lakó állatokat. Minden könyvet elolvastam ezzel kapcsolatban. A másik, ami ennyire érdekelt a csillagászat volt. Számomra mindkét szakma egy másik világot tárt fel, és mindkettő nagyon érdekelt. Nos Josh számára az űrbe való utazás nehéz lett volna megoldani, de ezzel is maximális örömet okozott. Talán nyáron vissza is jöhetnénk ide. Néhány hét a nyílt óceánon, távol mindentől és mindenkitől. Josh amúgy is megérdemelné az érettségi után. Nem akartam arra gondolni, hogy annak is hamarosan itt az ideje. Régóta nem beszéltünk róla, hogy mi lesz miután leérettségizett. 

Visszaúsztunk a hajóhoz és visszaszálltunk rá. Josh a vezetőfülkéhez lépett és beindított a motort. Én a hajó orrához sétáltam és lenéztem. A hajó szántotta előttünk a vizet, én pedig mosolyogva kapaszkodtam a korlátba. Hátra fordultam és Josh-ra néztem, aki mosolyogva nézett rám. Mögé sétáltam és átöleltem a hátát, kezem pedig a mellkasára simítottam. Apró puszikat hintettem a nyakára. 

Hamarosan sziklás partok kerültek a látóterünkbe. Apró szigetek lehettek, amiket még térkép sem jelölt. A hullámok a szikláknak csapódtak, hangos robajt hallatva. Természeti csoda volt, ami elénk tárult. Csillogó szemekkel néztem előre, és a hajó elejére sétáltam. Néhány percig csak csodáltam ezt a tájat, majd kérdőn néztem Josh-ra, aki bólintott egy aprót.
Nem is kellett sokat várnom, Josh a part előtt leállította a part előtt leállította a motort. Együtt álltunk a hajó farához és kéz a kézben ugrottunk a vízbe, majd a part felé úsztunk. Josh átölelt és ragaszkodott hozzá, hogy így ússzunk ki, kicsit tovább tartott, de egyáltalán nem bántam. A hullámok lágyan nyaldosták a lábam. A selymes homokon lépdeltünk miközben mindig maga alá temette a víz azt. Kéz a kézben tettünk néhány lépést a földi paradicsomban, majd Josh ledöntött a hátamra és fölém került. A hátamat csiklandozták az apró homokszemcsék, amik ráragadtak vizes hátamra. Átöleltem Josh nyakát és megcsókoltam. Josh kezeit a derekamon tartotta, és úgy csókolt. 

Hercegnőnek éreztem magam. Egy mese főszereplőjének. Mellkasom hevesen hullámzott a boldogságtól. Josh megérezhette ezt, mert egyik tenyerét a mellkasomra helyezte, oda ahol a szívem is lehetett, majd mosolyogva fektette a fejét rá. Olyan szerelmes voltam, mint még soha. Bíztam benne, hogy az egész életemben így lesz. Hogy ő mindig ott lesz nekem és én neki, ha szükségem lesz rá, ő majd megfogja a kezem és támogat, a boldogságom csak vele akartam megosztani senki mással. Kezem tincsei közé vezettem és lágyan cirógatni kezdtem. Ott feküdtünk a homokban, egy szigeten, a napfény elárasztott minket én pedig végtelenül boldog és elégedett voltam. 

Estefelé Josh újra leállította a motort, de már közelebb voltunk a városhoz, bár még nem lehetett látni, de Josh szerint néhány óra és a kikötőben vagyunk. Josh átölelt és a hajó orrához vezetett majd leült velem. Ölébe vont és szorosan magához szorítva tartott. Felnéztem az égboltra, amin sok millió apró csillag ragyogott. Sokszor elképzeltem egy ilyen pillanatot a szerelmemmel, de minden várakozásom felül múlta. Sose hittem volna, hogy valaha ennyire fogok szeretni, és viszont szeretnek majd. Arcom Josh felé fordítottam, aki megcsókolt. Karjaiba kapott és úgy indult el velem a kabin felé. A szoba ajtaját csak berúgta, majd azzal a mozdulattal be is vágta maga mögött. Leültetett az ágyra és úgy csókolt tovább. Elhajoltam tőle és rá néztem. Szemei boldogan és szerelmesen csillogtak. 

Felálltam és az apró ablakhoz sétáltam. Az eső ebben a percben kezdett esni, néhány pillanaton belül pedig már zuhogott. Az esőcseppek végigfolytak az ablakon, én pedig a kezem az ablakra helyeztem. Éreztem, hogy Josh mögém lép. A hajamat elhúzta a vállamról, és ajkaival finom csókot nyomott arra a területre. Félig felé fordítottam a fejem. Lehunytam a szemem, míg Josh egy újabb csókot nyomott államra, majd végül ajkai az enyémre találtak. Kezét a nyakamra helyzete, majd megfogta azt a kezem, ami az ablakon nyugodott. Arcom csókolgatta, én pedig pihegve tűrtem, kezeit elvette a kezemről és nyakamra majd arcomra csúsztatta azt. Teljes arccal felé fordultam és megcsókoltam. Érzékien csókolóztunk, elvettem a kezem az ablakról és a nyakára simítottam azt. Josh elvette kezét az arcomról és a ruhám kezdte bontogatni.
Néhány perc múlva már ruhák nélkül csókolózva álltunk ott egymást ölelve. Josh mindkét kezével a hátam simogatta. Tenyerét lentről húzta felfelé érzékien, úgy hogy beleborzongtam. Kezeim még mindig a nyakán voltak, ő pedig a tarkómra helyezte sajátját, és úgy mélyítette el a csókunkat. Ujjait a bőrömbe mélyesztette, ahogy újra végigsimított a hátamon, majd a derekamnál megfordított, és magához húzott. Oldalra döntötte a fejem és a nyakam csókolta végig. Fejem hozzá dörgöltem, miközben ajkaimon mosoly játszott.
Az ágyhoz tolt majd leültetett rá és az ölébe húzott. Kezeimet a nyaka köré fontam és úgy vettem birtokba ajkait újra és újra. Lágyan döntött el az ágyon, a takaró a derekamat fedte be, ő pedig fölém hajolt. Lehunyt szemekkel élveztem, ahogy ajkaimra érzéki csókokat ad. Tenyerét végighúzta a hasamon, megállapodva az egyik oldalon, addig ajkaival a mellkasom borította be csókokkal. Fejem oldalra döntöttem és úgy élveztem érintését. Kezeit újra végighúzta hasamon, ahogy ajkaival csípőm csókolta végig, amíg a takaróba nem ütközött. Elnyíló ajkakkal élveztem, és pusztán a fejem mozgott egész végig, míg ő kényeztetett. Combom is végigcsókolta kezeit a lábszáramon tartva. Mikor visszafelé indult megfordított és a hátam csókolgatta végig, majd a nyakam és így érte el ajkaimat, mikor is újra megcsókolt.
Ezeket a mozdulatokat többször is megismételte. Mikor újra combom belső felét csókolta végig lábam libabőrös lett. Ujjai finoman szántottak végig lábamon, majd eltűntek a takaró alatt.
A csók sose maradt abba. Josh felém kerekedett, de egész végig birtokban tartotta ajkaimat. Ez volt a legérzelmesebb szeretkezésünk. Josh mindenre odafigyelt én pedig porcelánbabának éreztem magam a kezei között.
Mikor hátat fordított nekem, én a nyakát csókolgattam, és a mellkasát cirógattam. Igaz nem láttam, de a sóhajaiból ítélve elégedett volt és biztos voltam benne, hogy mosolyog. Majd a hátára fordítottam és így is végigcsókolgattam a mellkasát.
Aztán Josh a hátamra fordított, és szenvedélyesen csókolva jutatott el minket a gyönyörig. Még utána is csókoltuk a másikat. Először apró csókokat nyomva a másik ajkára, majd egy érzéki csókban forrtunk össze. 

Egymást ölelve feküdtünk az ágyban én pedig a karjára rajzolgattam apró köröket. Végtelenül elégedett, nyugodt és békés voltam. És nem utolsó sorban szerelmes. Josh-ra néztem, aki folyamatosan engem nézett. Mosolyogva lehelt egy csókot ajkaimra. 

-           - Szeretlek! – suttogta én pedig megmerevedtem. Még sose mondtuk ki nyíltan egymásnak ezt a szót. Tisztában voltunk vele, mégsem mondtuk még ki. Könnyek szöktek a szemembe. Szívem hevesen dobogott. Félő volt, hogy nem kapok elég levegőt.

-           - Én is szeretlek!  Ha tudnád mennyire. – suttogtam, de hangom még így is elcsuklott.

-           - Hidd el, tisztában vagyok vele. Szeretlek, Hercegnőm! Örökre! Veled maradok, amíg el nem küldesz magad mellől. Szeretlek, csak téged! – suttogta én pedig éreztem, hogy egy könnycsepp kifolyik a szemem sarkából. – Örökre!

-           - Örökre! – suttogtam, mert tudtam ez az egy szó többet mondd mindennél. 

Reggel mikor felébredtem Josh már nem volt mellettem. Felkeltem majd magamra kanyarítottam a fehér ingét és kimentem. Josh a hajó fedélzetén ült, kezeiben a telefonjával. Kíváncsian ültem le mellé és néztem a képernyőre. Meglepődve néztem Josh-ra, aki csak mosolygott. Rengeteg kép készült rólunk ezalatt a másfél napba. Nekem viszont már most megvolt a kedvencem. Josh és én egymással szemben álltunk, a hajam félig eltakarta az arcom, a kezem Josh nyakára simítom, ő pedig arcomra simítsa a sajátját és csak mosolyogva szerelmesen nézünk egymásra. Eldöntöttem, hogy ez kinagyíttatom. 

Miután megnéztük a képeket, felöltözünk és megreggeliztünk. Josh lassan kormányozta vissza a hajót a kikötőbe, én pedig egész úton mellé simultam és átöleltem. Meghitt pillanat volt, nem kellettek szavak, elég volt, hogy ott voltunk egymásnak. A kikötőbe ugyanaz az ember jött értünk, aki ki is hozott. Szokatlan csend uralkodott közöttünk. Egészen a reptérig nem szólaltunk meg. Tudtam merre menjek és nem csalódtam. A helikopter már állt és ránk várt. 

Szomorú voltam, amiért haza kellett mennünk. Azonban hálás lehetettem ezekért a napokért. A hazaúton visszapörgettem magamban az eseményeket. Életem legszebb utazását tudhatom magam mögött, és ezért csak hálás lehetek Josh-nak. Annak a személynek, aki megváltoztatta az életem. Felnéztem rá majd elvesztem a barna szempárban. Ennek az útnak köszönhetően valahogy még inkább ragaszkodtam hozzá. Egyenesen belebújtam a karjaiba jelezve, hogy sose engedjen el. Reméltem, hogy így lesz. Így kell lenni. Mert a sorsunk már egymásba fonódott.